2014. február 9., vasárnap

31. *Szavak a Szélben*

Megérkeztem egy hát....egy sokkoló résszel. Minimum 12-es karikát érdemel, de talán közelít a 16-os felé is. Na jó, csak 12es hahahaha:DDD hihi, egy újabb résszel kedveskedek az egyik rajongótábornak, de nemsokára fordul a kocka mert félek, hogy a másik tábor lázadást fog szervezni ellenem :DDD Na nem gyártok itt elméleteket jöjjön a rész :DD de még előtte a dal, aminek kiemelném egy sorát You will be safe...In my arms (Hmm illik a részre):

Plumb - In my arms



- Köszönöm - suttogta Lexi, mikor megtámaszkodott az ajtófélfán és Will elengedte őt.
- Ugyan, semmiség - mosolyodott el.
- Megtennél még valamit? - kérdezte a lány.
- Persze, tudod, hogy neked bármit.
- Tudnál nekem lehozni tiszta ruhákat a szobámól?
- Rendben, ez csak természetes - válaszolta, majd el is indult.
Felsietett a lépcsőn a legfelső toronyszobába. Tudta jól melyik a lány szobája, de eddig sosem járt ott, nem mert odamenni, de most mérhetetlen boldogság öntötte el, hogy odamehet. Mikor felért egy pillanatra megtorpant az ajtó előtt. Kiélvezte a pillanatot, majd lenyomta a kilincset és belépett. Amit bent látott az egy kicsit megdöbbentette. Világos falak, fehér fésülködőasztalka, amin egy áttetsző vázában vörös rózsák voltak, szintén fehér színű szekrények és bútorok és egy hatalmas fehér baldachinos ágy. Will furcsának érezte, biztos volt benne, hogy Alexis szobája hát...nem ilyen. Tulajdonképpen nem is tudta milyennek képzelte, de ahogy végignézett a szobán rájött, hogy más szobát nem is tudna elképzelni a lánynak. A szoba olyan tiszta, bájos és ártatlan volt, mint maga a lány.

Truly Chanel

A szoba rendezett volt, csak néhány színes tornacipő hevert a padlón, amiken a fiú elmosolyodott. Mindig egy hatalmas vigyor ült ki az arcára, mikor meglátta a lányt a különböző tornacipőiben. Annyira egyedivé tette őt. Lassan észbe kapott és eszébe jutott, hogy a lánynak kellene ruhákat vinnie. Mivel nem tudta mit, hol keressen egyesével elkezdte kinyitogatni a szekrények ajtajait és kihúzogatni a fiókokat. Az egyik szekrényben talált néhány pólót és rövidnacit, amik közül kiválasztott egyet-egyet. Egy kis töprengés után átadta magát a vágynak és pólót az arcához emelve mélyen belélegezte annak mámorító illatát. Tisztán érezte rajta a lány jellegzetes eper illatát, ami olyan volt mint a Will saját szájának ízére kevert drog. Nagy nehezen elszakította a ruhadarabot az arcától és erőlködnie kellett, hogy ne hódoljon be ismét a csábításnak és lélegezze be ismét az illatát. Ismét újabb fiókokat nézett át mikor rátalált néhány ruhadarabra, amitől kicsit zavarban érezte magát. A lány fehérneműs fiókjával szemezett.
A szemei elkerekedtek és felgyorsult a légzése, mikor az apró, különböző színű és fazonú, csipkés ruhadarabokra nézett. A tekintete megakadt egyen, ami különösen kihívó volt, egy vérvörös, fekete csipkés melltartó egy hozzávaló picike alsóneművel.
- Oké - suttogta magának. - Uralkodj magadon Will! Ezek csak ruhák! Csak fehérneműk! - mondogatta, miközben visszatette a vörös darabokat és visszafogottabbakat választott helyettük.
Mélyeket lélegzett és próbálta lehűteni magát, biztos volt benne, hogy az egész arca tűzben ég, mint ahogy a vére is forrón száguldozott az ereiben. Lassan, nagyon lassan ballagott le a lépcsőkön, hogy időt nyerjen magának a megnyugvásra, mert félő volt, ha most meglátja Lexit, akkor bizonyára nem lesz képes visszafogni magát és megteszi azt amire már attól a perctől vágyik, hogy megpillantotta őt. A gondolatra beleremegett és nyelvével megnyalta a száját.
Közben Lexi a fürdőszobai tükör előtt állt már vagy 10 perce. A tükörképét bámulta, ami szokatlanul sápadt és elgyötört volt. A szemei furcsán zavartan és szomorúan csillogtak és a lány tudta is az okát. Az bántotta, hogy Daniel nem volt mellette. Tudta, hogy egy forró fürdő megnyugtatná, de gondjai akadtak, így csak állt és bámulta magát. Közben azon gondolkodott biztos jó ötlet volt-e a herceget elküldeni a szobájába a ruháiért. Mikor észbe kapott, hogy fehérneműk is kellenek neki és jobb lenne inkább egy nőnemű lényt elküldeni értük, de akkor már késő volt, mert Will már távozott. Ezen agyalt, mikor valaki kopogni kezdett az ajtón. Lexi sejtette, hogy Will térhetett vissza ezért azonnal odasietett és kinyitotta.
Will megállt az ajtó előtt és egy percet várt mielőtt bekopogott. Mikor meghallotta, hogy nyílik az ajtó teljesen elsápadt. Ha most Lexi kinyitja neki egy szál törülközőben az ajtót, akkor képtelen lesz uralkodni magán. A zár kattant és az ajtó kitárult.
- Öhh, itt vannak a ruháid - nyomta őket a lány kezébe anélkül, hogy ránézett volna.
Will zavartan igyekezett másfélé bámulni, míg száját egyenes elfehéredett vonallá préselte és igyekezett minél távolabb állni a lánytól.
- Köszönöm - suttogta a lány zavartan.
- Á, semmiség - mondta a fiú és kénytelen volt a lányra nézni, mikor rávillantotta 200 wattos mosolyát.
Legnagyobb szerencséjére a lány még fel volt öltözve, de így is erőlködnie kellett, hogy ne hajoljon közelebb, ne túrjon bele a lány hosszú hajába, ne fúrja fejét a lány nyakába, hogy érezhesse csábító illatát és ne bámulja folyamatosan telt vörös ajkait. Az utolsó idegszálait megfeszítve próbált ellenállni, mikor az ajtó becsukódott és ő fellélegezhetett. Hátát a hideg falnak vetette, hogy lehűtse a benne tomboló tüzet, ami arra biztatta, hogy csókolja meg a lányt. Bentről, az ajtón keresztül egy fájdalmas nyögés szűrődött ki, amire Will azonnal felkapta a fejét és mielőtt kérdezett volna bármit is berontott a fürdőbe. Kicsapta az ajtót, csoda, hogy nem szakadt ki a keretéből. Lexi a falnak támaszkodott, egyik kezét az oldalára szorította és fájdalmasan motyogott valamit.
- Alexis - sietett oda hozzá azonnal a fiú és azonnal karjaiba vonta. - Mi történt?
- Fáj - sziszegte fájdalmasan. - Nagyon fáj.
- Shh - próbálta csitítani a fiú, miközben szorosan magához húzta a lányt. - Semmi baj. Mindjárt elmúlik!


Alexis Will mellkasába temette az arcát, aki szorosan átölelte és magához szorította a lányt. Olyan közel volt, hozzá, hogy érezte a lány illatát, amitől a szíve ismét hevesen dobogni kezdett. Alexis haját kezdte simogatni, hogy megnyugtassa, közben lágy csókot lehelt a feje búbjára. Will ismét érezte azt a magával ragadó érzést, ami arra késztette, hogy ölelje szorosan magához a lány törékeny testét és soha többé ne engedje ki karjai közül. Az sem érdekelte volna, ha az idők végezetéig így maradnak, az sem zavarta volna ha a világ körülöttük apró darabokra hullik, csak a lány érdekelte, akit végre a karjaiban tarthatott és nem szándékozott kiengedni onnan soha többé. Pár hosszú perc után, ami a fiúnak csak egy pillanatnyi ideig tartott Alexis elhúzódott tőle, ő pedig kénytelen volt kiengedni a karjai közül.
- Jobb már? -kérdezte halkan, mire Lexi bólintott. - Mi történt?
- Nem tudom, egyszerűen csak le akartam venni a pólómat és hirtelen olyan érzés volt, minta szét akarna szakadni az oldalam.
- Oké - mondta zavartan a fiú. - Megoldjuk - egyenesedett fel, majd a lányt is felsegítette a földől, ahol eddig ültek. - Fordulj meg.
- Mi? Minek? - kérdezte értetlenül a lány, de megtette amit a fiú kért.
Will óvatosan a lány felsője alá nyúlt és elkezdte felfelé húzni. Lexi amint megérezte a fiú kezét a hátán, a csípőjén  és éppen a feneke fölött azonnal odébb ugrott és megfordult.
- Nemnemnemnemnem! Te meg mi a francot művelsz? - villant haragosan a tekintete.
- Fürdeni szeretnél vagy nem? És egyedül nem tudod levenni - próbálta meggyőzni a fiú.
- Igen, de...
- Vagy ha neked kényelmes ruhában fürdeni, akkor hagylak - vonta fel a szemöldökét. - Te is tudod, úriember vagyok! Egy ujjal sem érek hozzád! Csak segíteni akarok, hagyd, hogy segítsek!
- Oké - egyezett bele egy nagy sóhaj kíséretében, majd ismét megfordult. - De csukd be a szemed!
Will nevetve felsóhajtott, majd megfogta a lány pólóját és lassan, óvatosan elkezdte felfelé húzni. Nem akart fájdalmat okozni a lánynak ezért próbálta a leggyengédebb, legóvatosabb mozdulatokkal megszabadítani a lányt a ruhadarabtól. Ahogy egyre inkább megszabadult a pólótól, úgy rajzolódott ki előtte a lány csupasz, fedetlen bőre, karcsú dereka és csípője. Legszívesebben megérintette volna, magához húzta és nyakába csókolt volna, miközben belélegezné az illatát.
- Óvatosan emeld fel a kezed! - kérte, mire Lexi megtette.
Will áthúzta a pólót a lány fején végig a karján, amit közben végigsimított, majd teljesen megszabadította őt a ruhadarabtól. Próbált ellenállni a csábításnak és betartani az ígéretét, miszerint úriember marad és egy ujjal sem ér a lányhoz, de a vágy túl erős volt, ahogy Alexis testét bámulta. Ujjaival megérintette a lány nyakát, majd végighúzta nyaka vonalán az ujjait, amibe Lexi beleremegett. Kezeivel végigsimított Alexis vállán majd ujjait lefelé vezetve a gerincén egészen a lány csípőjéig, majd keze megállapodott a derekán, ahol sima, puha bőrét érintette. Lexi egy pillanatra elbizonytalanodott, de utána azonnal észhez tért és félreugrott. Villámgyorsan megfordult, karjaival próbálta eltakarni mahat és a fiú vágytól égő jégkék szemeibe bámult. Alexis szemeiben másféle tűz égett, szikrázott a haragtól. Will már látta ezt a nézést, többször minthogy meg tudná számolni. Tudta jól mit jelent. Alexis a tekintetével azt üzente, "ha most nem takarodsz el az utamból, széttéplek". Will ismerte a lányt, tudta, hogyha dühös jobb elkerülni, ezért kihátrált a fürdőből és az ajtót gyorsan becsukta maga mögött.
- Hú - lélegzett fel, mikor a hátát a hűvös falnak vetette.
Will bőre bizsergett, ahol a lány bőréhez ért, a szíve hevesen dobolt a mellkasában azzal fenyegetve őt, hogy mindjárt kiszakad onnan és az egész teste tűzben égett. Ha még egy pillanatot ott maradt volna, biztos, hogy Lexi ajkaira veti magát. A falhoz dőlt és csak bámulta a kezében tartott véres ruhadarabot, ami még meleg volt a lány testétől. Fehér póló volt rajta kis fekete festékpacákkal, ja meg egy hatalmas vörös vérfolttal.

Daniel lassan megnyugodott és sikeresen meggyőzte az őröket, hogy engedjék ki. A kastély folyosóit rótta Lexit keresve. Kezdett aggódni, kezdte elhinni, hogy az apja talán mégsem hazudott, de akkor Lexi...
Nem, az nem lehetséges, gondolta reménykedve.
Épp a nagyterem felé tartott, amikor megpillantotta az öccsét az egyik falnál támaszkodva. Arca vörös volt és nyugtalanul lihegett, miközben a kezeiben valami piros fehér anyagot szorongatott. Daniel szemében remény csillant, tudta, hogy az öccse soha nem hazudna neki, bármennyire is fájdalmas. Reménnyel telve közeledett felé, de egy pillanat alatt szertefoszlott minden imája és könyörgése, mikor meglátta mi van Will kezében. Fejét lehajtotta és dühösen markolta a véres pólót.
- Ne - suttogta fájdalmasan. - Az nem lehet - mondta, mire Will felnézett és meglátta őt.
- Dan, én... - kezdte, de bátyja egy pillanat alatt kitépte a kezéből a ruhát és elrohant. - Hé, ez nem az aminek látszik - kiáltott utána, de feleslegesen.
A fiú megállás nélkül rohant, még csak hátra sem pillantott a neki kiabáló testvérére. A könnyei ismét folyni kezdtek és csak azt akarta, hogy véget érjen minden, a szűnni nem akaró fájdalom, ami percenként a szívébe mart. Az ujjai közt szorongatta a szerelme ruháját és friss könnyeket hullajtott rá. Maga mögül hallotta a közeledő lépteket, de nem érdekelte, már semmi nem érdekelte, csak, hogy véget érjen minden.
- Daniel - kiáltott utána az öccse, de a fiú nem nagyon törődött vele.
- Meghalt... - suttogta magának, miközben végigsietett egy folyosón. - Halott! Ally halott!
- Daniel - hangzott fel ismét Will kétségbeesett kiáltása valahonnan mögüle, de Daniel meg sem hallotta.
A kezét az övére csúsztatta, ahol mindig ott lógott a családi címerrel díszített tőre. A markolatára fonta az ujjait majd kirántotta a tokjából és megtorpant a folyosó közepén. Szembefordult az öccsével, aki félő tekintettel méregette őt.
- Mit művelsz Dan? Mire készülsz? -kérdezgette, de a válasz magától értetődő volt, mikor maga elé emelte, egyenesen a mellkasa előtt tartotta. - Tedd azt le! - kérte.
- Nem tudok nélküle élni - mondta akár egy pszichopata, remegve és zaklatottan.
- Ne csináld, bátyám! Kérlek! Lexi...
- Ne mondd ki a nevét! Meghalt! Nem tudok nélküle élni! - üvöltötte az öccsére, aki védekezően maga elé emelte kezeit és lassan közeledni kezdett a bátyja felé.
- Daniel, Lexi nem....
- Állj! - üvöltött rá, mire az öccse megtorpant. - Ne gyere közelebb! Menj innen! Nem akarom, hogy lásd!
- Nem teheted meg! Te...
- Sajnálom öcsi....Viszlát - mondta, majd megmarkolta a tőr markolatát és teljes erejéből a mellkasa felé irányította a pengét....


Muhahahahahaha, de gonosz vagyok, hát így abbahagyni....bocsánat a hibákért, telefonról nem a legkönnyebb írni. Komiknak örülnék. Puszika 

8 megjegyzés :

  1. Lora!
    Ezt nem teheted! :) Némi reményt ébresztesz bennünk, hogy Daniel újra látja szerelmét, erre még öngyilkos is lesz? Ez most fájt :( XDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miss Blonde :DD
      Hát igen kis gonosssz vagyok :D ja nem, nagy gonossz :DDD hát igen, szegény kiakadt, mert azt hiszi Lexi meghalt és most olyan mint egy pszichopata, végülis logikus, meghalt a csajod öld meg magad is :DDD Megsúgok valamit, szép temetése lesz :DDD Csak viccelek, nem lesz temetése, csak bedobják egy gödörbe :DD megint vicc :DD Nem spoilerezek, hogy mi lesz, de jó lesz az tuti
      Sietek vele
      Cup-cup♥

      Törlés
  2. Lora!
    Ez mindenképpen sokkoló rész volt, Will és Daniel miatt is...
    Gondolom most nagyon sokan fel lesznek háborodva Daniel miatt... nagyon szerettem őt...
    Na de Will! :D Nagyon perverz gondolatai támadtak, csodálkoztam is, hogy uralkodni tudott magán.. egész végig nevettem miközben olvastam... de én már számítottam rá, hogy valami ilyesmi fog történni, hiszen szerelmes Lexibe...
    Idáig teljesen Daniel fan voltam, most is szeretem őt és tényleg nagyon szomorú leszek, ha bekövetkezik az, amitől mindenki retteg, és nem akarják, hogy megtörténjen... de ez után a rész után... hát... egy kicsit megváltozott a véleményem...
    Will olyan kis cuki, teljesen beleszerettem... :) Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra Daniel miatt főleg, de Lexi és Will miatt is... mert ki tudja, hogy mit hozol ki még ebből...
    Siess vele!
    Szejetlek!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Danaaa♥
      Jajj hát sz volt a cél :DD
      Igen, ez is cél volt, muhahahah kis gonosz vagyok :D de ez csak azt bizonyítja, hogy sokan megkedvelték Danielt, akit én alkottam :DD
      Hát igen, lesznek még ilyen érzelmi tipródások Willtől, és kiderül milyen sokáig tud uralkodni magán, egyszer mindenki elveszti a fejét....hupsz,...spoiler, na mind1 számíthattok vicces és perverz pillanatokra még tőle :DD
      Hát igen, bevallom a legelején utáltam Willt, pedig én alkottam (mondhatni az anyja vagyok) és most imádom :DD Daniel hát...nem mondom mi lesz....könnyek azok várhatók, :DDD
      Hát igen, kellene nekem egy ilyen pasi a valóságban :DD Hát akciódús részekre számíthatsz :DDD muhahaha
      Sietek nagyon nagyon nagyon :D
      Micu♥
      Cup-cup♥

      Törlés
  3. Szia Lora!!!!!!!!!!!!!!!♥♥♥
    Imádikus volt:D :) Tényleg nagyon jó szó:D
    Will annyira édes volt Lexi szobájában, ahogy megtalálta a fehérneműket:D Azok a csúnya gondolatok, és hogy csak nem bírta ki és hozzá ért. Engem is vetkőztethetett volna, bár én nem néztem volna rá haragosan:D ohhh...♥♥ szóval, ízé az nagyon tetszett:D De még Lexi is majdnem elcsábult:D Nem értem, hogy tud neki ellenállni, nem kellene:D
    De Daniel? Éreztem, hogy valami baromságot akar tenni, erre tessék. Oké, TeamWill, de akkor se akarom a halálát Danielnek.
    Siess a következővel, mert ilyen véggel nem hagyhatsz itt!!!!!!
    Puszi♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szilvííííí♥
      Na már vártam a te komidra, kíváncsi voltam nagyon mit fogsz szólni a kis Lexi-Will khmm hát pillanatokhoz :DD
      Áwww nagyon szépen köszönöm :DD jajj nagyon örülök, mármint a rész és a szó miatt is :DDD Wííí
      Igen, kis cukki, kell nekem egy ilyen passsi! Igen, a kis úriemberke letapizta Lexit. Na de szilviiii, hát miket gondolsz te? :DDDD mondjuk nem mintha én odébb ugrottam volna tőle, sőt inkább a karjaiba estem volna :)) Igen, majdnem, majdnem megbabonázta őt Will, úgy látszik ő az egyetlen a földön akire nem hat ez a görög félisten :DD Igen, egyszer mindenkinek bűnbe kell esnie, jobb előbb mint később nem? hihhihi
      Hát ő egy pszichopata lett, és mint minden épelméjű pszichopata követni akarja a csaját a halálba aki meg se halt, logikus :DD TeamWil, oké legalább te nem akarod megölni, Réka örülni fog hogy öngyilkos akar lenni :DD
      Sietek sietek sietek nagyon! Legalábbis megpróbálok♥
      Cup-cup♥♥♥

      Törlés
  4. Folytatást követelek!!! (Csak tudnám, hogy mi a f.szért könnyezek meg már egy ideje minden részt. Pedig én nem vagyok az a sírós fajta.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lolaaaa :DDD
      Fú, hát megpróbálok sietni :DD
      Óóó, látom megtette akkor a hatását, az volt a cél :DD Én sem, de néha én is megkönnyeztem írás közben :DD számíthatsz még hasonlókra muhahahahah :DDD Jajj nagyon örülök, hogy írtál :DDD
      Cup-cup♥

      Törlés