2014. január 31., péntek

30. *Halhatatlan Szerelem*

Hát sziasztok, megérkeztem a legújabb résszel, természetesen mivel olyan kis aranyos vagyok most is meg akarlak titeket siratni :D De ez nem lesz annyira...hát más lesz mint az előző részek, de sírni fogtok, legalábbis remélem :)) Valamint nagyon köszönöm azt az 5000 oldalmegjelenítést és 20 rendszeres olvasót, akik támogatnak :D Ez bizonyítja, hogy van értelme vagy haszna annak amit írok ♥ Köszönöm, hogy velem tartotok ♥♥♥ Jó, nem pofázok annyit, itt a zene hozzá Áww Imádom♥:

Sara Bareilles♥Gravity

- A lány halott-jelentette ki a férfi rezzenéstelen hangon.
- Mi? - csak ennyit tudott kinyögni hirtelen a fiú. - Nem? Nem!! Az nem lehet!-emelte fel a hangját az ifjú herceg. - Hazudsz! - üvöltötte az apja arcába, aki meg sem rezzent a fia hirtelen érzelmi kitörésére.
- Mi okom lenne hazudni fiam?
- Nem halhatott meg! Nem! Engedj - próbált kiszabadulni az apja szorításából, de sikertelenül. - Engedj! Látni akarom-sziszegte a király arcába, miközben könnyei patakozni kezdtek.
- Nem mehetsz be! Az öcséd éppen gyászol! Ő a jegyesét vesztette el!
- Én pedig a szerelmemet! Most engedj el - üvöltötte, de mikor kiáltása nem talált megértő fülekre vádaskodni kezdett. - Tudom, hogy te öletted meg Cassie-t is! Őt nem fogod elvenni tőlem! Nem hagyom!
A király erre már feldühödött és teljes erejéből pofonvágta a dühös fiát, aki megtántorodott, de nem esett el. - Nem ölettem meg! És őt sem én vettem el tőled! Miattad halt meg! Ha nem bukkansz fel és zavarod meg szegény leány fejét még most is élne!
- Nekem ehhez semmi közöm, ne akard rámkenni a te bűnödet! Tudom, hogy közöd van hozzá!
- Higgy amit akarsz, engem nem érdekel, de most azonnal takarodj a szemem elől, megértetted? - parancsolta a király mire Daniel rá sem hederítve elhaladt mellette.
A szoba felé indult, ahol Alexis volt. Tudta, hogy az apja hazudik. Ő nem halhat meg, ő nem. Legalábbis ezzel győzködte magát, ahogy a szoba felé haladt.
- Őrök - csendül fel a dühös király hangja, mire 2 őr megindult a fia felé könnyedén lefogták és elvonszolták onnan. James elégedetten mosolygott, a terve sikerrel járt.
A két őr végigvonszolta az összetört fiút a folyosókon, felrángatták a lépcsőkön, majd belökték egy szobába és kulcsra zárták kívülről az ajtót. Daniel elkeseredetten rontott neki újra és újra a tömör faajtónak, de az , meg sem moccant. Ismételten nekirohant ököllel és lábbal ütötte és rúgta,de semmit nem ért el. Végső elkeseredésében, már a falba verte ökleit, összevérezve a fehér falakat vérével, ami ujjperceiből csordogált lassan, de egyenletesen, úgy mint a könnyei, amik arcán folytak végig újra és újra. A fizikai fájdalom amit érzett semmi volt ahhoz képest ami belülről égette feszítette szét a testét, minden lélegzetvétel, minden pislogás, minden mozdulat után, amit Alexis nélkül töltött.


Az ökle sajgott, a szeme vérvörös volt a sok elhullajtott könnycsepptől, de ami a legrosszabb volt, a szíve...nem érezte, hogy a szíve dobogna. Egyszerűen olyan volt, mintha apró tűket szúrtak volna a mellkasába, amik keresztül döfték a szívét, mikor áthaladtak a testén és a hátán bukkantak elő. Mintha a szíve és az ütőere megszűnt volna lüktetni, már nem érezte, hogy él. A világ forgott körülötte, a lelke még élt valahol, de már csak halvány lángja pislákolt, a teste már csak egy kupac vér, csont, bőr, hús, inak és ízületek voltak, elszállt belőle minden élet. Tudta, hogy most nem képes továbblépni, nem tudja ismét feldolgozni ezt, nem fogja túlélni mint legutóbb, most nem. Nem akart ismét úgy szenvedni mint legutóbb. Nem, ez nem lett volna ugyanaz. Ez most sokkal fájdalmasabb volt. Tudta, hogy nem lenne képes eltemetni a lány emlékét, befedni mocsokkal a közös szerelmes pillanataikat és megfeledkezni arról, hogy egy része vele halt. Nem, ezúttal más lesz, ezúttal nem hagyja egyedül a kedvesét, mostantól mindig mellette lesz, mindörökké. Ha már az utolsó pillanataiban nem lehetett mellette, akkor az örökkévalóságot mellette fogja tölteni, egy más, egy jobb helyen, ahol már senki nem állhat közéjük.

Közben a szobában William némán aggódva figyelte a lányt, aki már kezdett ébredezni. Eddig csak álmában egy nevet ismételgetett újra és újra és újra, miközben keze néha-néha ökölbe szorult.
- Lucas - motyogta ismét, most hangosabban.
Will lassan kezei közé fogta a lány kezét, majd arcához emelve lágy csókot lehelt a puha tenyerébe.
- Köszönöm istenem - emelte égnek a tekintetét. - Köszönöm, hogy nem vetted el tőlem!
- Lucas - ismételte újra, de most a fejét oldalra fordította, ami így fiú felé fordult.
A lány szeme félig nyitva volt és nagyokat pislogott. Arcáról lefagyott az a békesség, ami korábban rajta ült és helyét átvette a keserű fájdalom és a zavartság. Bizonyára nem tudta hol lehet és hogy került oda.
- Will vagyok-suttogta boldogan a fiú, miközben gyengéden megszorította a lány kezét. - Will!
- Will?-ismételte meg a lány, halkan, rekedten. - Kaphatok... - köhögött - ..kaphatok vizet?
A herceg gyorsan felkapta az asztalkáról azt a pohár vizet, amit még a szolgák hoztak neki, de nem tudott beleinni, nem merte tekintetét egy pillanatra sem levenni a lányról. Lassan visszalépett a lány mellé és a szájához emelte a poharat. Ő itatta meg. Egy pillanat múlva megérezte Alexis hideg kis kezeit a sajátján. Elmosolyodott, majd mikor úgy vélte elég elvette a poharat és visszatette az eddigi helyére. Egy pillanatra fordult el, de a háta mögül már egy hangos fájdalmas nyögést hallott. Mikor megfordult látta, hogy Alexis felült és kezét a hasára szorítja. Egy másodperc alatt mellette termett.
- Hé-hé-hé! Óvatosan! Még a végén felszakadnak a varratok - mondta mire a lány szeme elkerekedett.
- Mi?Varratok? - kérdezte.
Hangja még mindig halk és rekedt volt, de már kezdett visszatérni belé az élet. Ismét kezdett olyan lenni, mint volt, mintha mi sem történt volna. Visszatért bele az élet.
- Igen. A seb súlyosabb volt mint gondoltuk.Az orvosnak össze kellett varrnia és...és... - megállt, nem tudta, vagy inkább nem akarta folytatni.
- És? - erősködött a lány.
- Az orvos azt mondta, nem fogod túlélni az éjszakát - mondta, mire Alexis halkan felnevetett.
- Engem nem olyan könnyű eltenni láb alól - mondta, miközben a hercegre mosolygott, az pedig vissza.
- Hogy vagy? Nagyon fáj? - kérdezte a fiú.
- Nem vészes, túlélem-füllentett a lány, de szemében tisztán csillant a fájdalom, amivel ismét bebizonyította a fiú szemében, hogy nem szereti, ha sajnálják vagy gyengének tűnik mások szemében. Ő a legerősebb lány, akivel a fiú valaha találkozott. - Köszönöm-mondta halkan, mire a fiú meghökkent. Nem hitte volna, hogy Alexis valaha is hálás lesz neki valamiért, pont neki.
- Öhhmm, mit köszönsz? Nem tettem én semmit-füllentett ő is.
- Te mentettél meg, Te hoztál vissza és Te virrasztottál mellettem egész éjjel, nem tudom, hogyan, de hallottam, amiket mondtál...vagyis néhány szóra emlékszem, de lehet, hogy csak képzeltem őket - hadarta el majd lesütötte a pillantását, mikor a fiú rámeredt. - Bizonyára csak képzeltem, ne is figyelj rám - mosolyodott el bátorítóan.
- Biztos jól vagy? - tette a kezét Will a lány homlokára, hogy megnézze nincs-e láza vagy valami, de nem.Még soha nem beszélt vele így, ilyen kedvesen és soha nem mosolygott rá ilyen szépen. - Nincs lázad - jelentette ki meglepetten, majd visszahúzta a kezét.
- Hol van Lucas? - kérdezte a lány, mire Will elbizonytalanodott, nem tudta mit válaszoljon, majd úgy döntött elég trauma volt ez a lánynak, majd megtudja miután felépült.
- Megsérült, de már őt is ellátta az orvos és már jól van, ne aggódj miatta - szorította meg bátorítóan a lány kezét.
- És Daniel? Ő miért nincs itt? - faggatózott a lány.
- Nem tudom, eddig a folyosón mászkált, de... - nem tudta befejezni, mivel nyílt az ajtó és ott állt a nagyszerű apuci.
- Apám - kezdte Will. - Daniel?
- Sajnos nem tudom hová ment - mondta ridegen. - A szolgák azt mondták távozott a kastélyból, miután az orvos közölte, hogy nem lát sok esélyt a gyógyulásodra, de szerencsére minden rendbe jött.
- Mi? Elment? Nem, az nem lehet, biztos valami félreértés történet. Nem hagyhatott itt - szöktek könnyek a lány szemeibe.
- Ó sajnálom kedvesem -mondta tettetett szánalommal a férfi. - Én ezért próbáltalak távol tartani tőle, ismerem a fiamat. Tudtam, hogy csak összetöri a szíved. Már az elején tudtam, hogy Will a megfelelő, ő nem tenne ilyet! -dörgölte a lány orra a lány orra alá, hogy ő megmondta.
- Apám, hagyd abba! - szólt erélyesen a királyra Will, mikor Alexis arcán könnyek folytak végig. - Nem látod, hogy most ezzel mennyire felzaklattad őt? Most nyugalomra van szüksége!
James élvezettel figyelte, ahogy Alexis a szemei előtt tört össze. Élvezte, hogy megbánthatta és felzaklathatta. Azt akarta, hogy szenvedjen, hogy mondjon le Daniel szerelméről, hogy fogadja el Will felé nyújtott kezét, hagyja, hogy megvigasztalja és mellette legyen. Tudta, hogy ez a legjobb lehetőség, hogy Will elnyerje a lány bizalmát és szeretetét. Ez volt a megfelelő és talán az egyetlen, vissza nem térő alkalom, hogy szétzúzza a semmirekellő fia és az ostoba lány közötti gyengéd érzelmeket, amiket egymás iránt tápláltak. Ha most nem szakítja el őket egymástól, talán nem lesz rá több lehetősége. Most kell lépnie!
Te kis boszorka. Ne merd elrontani a terveimet vagy esküszöm megbánod, gondolta magában a férfi.
- Ó, bocsáss meg nekem - mondta sajnálkozóan. - Akkor én távoznék, pihenj csak!
Az ajtó hangos csattanással zárult be mögötte, némaság és fájdalom telepedett a szobára. Mintha a levegőben is érezni lehetett volna a változást, mintha hirtelen hidegebb lett volna a szobában és hirtelen megfagyott volna a levegő. Csak Will visszafojtott lélegzetvételeit lehetett hallani és Lexi halk szipogását, ahogy könnyeit igyekezett visszafojtani.
- Hé - nyúlt Will a lány álla alá és finoman megemelte azt, így Lexi kénytelen volt könnyes szemeit a fiúra emelni. - Biztos vagyok benne, hogy Daniel nem hagyott itt. Ő nem tenne olyat, főleg veled nem!
- De az apád... - kezdett volna érvelni a lány, de Will nem hagyta.
- Mi van vele? -kérdezte. - Te is jól tudod, hogy nem vagy a szíve csücske sem te, sem Daniel. Tudod, hogy mindent képes elkövetni azért, hogy tönkretegyen titeket. - próbálta megnyugtatni a lányt és közben magát is meggyőzni arról, hogy a bátyja nem tenne ilyet. - Biztos vagyok benne, hogy még itt van a kastélyban!
- És ő miért nem volt mellettem? - zokogta a lány.
- Azt nem tudom, - vallotta be a fiú - de az biztos, hogy mikor én bejöttem ő a folyosó padlóján zokogott! - itt elgondolkodott egy pillanatra. - Ezt ne mondd neki vissza, hogy elmondtam -jegyezte meg, mire végre sikerült kicsikarnia egy mosolyt a lányból.
Egy-két perc múlva Lexi teljesen megnyugodott Willnek hála és már a könnyei is felszáradtak az arcáról. Alexis mocorogni kezdett, mire a herceg aggódva méregetni kezdte, nem tudta mire készül. Attól tartott a lány mindjárt felpattan és kirohan a szobából, hogy megkeresse a bátyát, nem is törődve a sérülésével, amibe majdnem belehalt.
- Szerinted miért nem jött be hozzám? Miért nem volt mellettem? - kérdezte a lány halkan, lehajtott fejjel.
- Nem tudom, de biztosan jó oka van rá, hogy miért nem volt melletted.
- Hol lehet? Miért nem jött még ide? Lehet, hogy az apád...
- Nem! - dörrent fel a fiú. - Verd ki ezt a butaságot a fejedből! Az apám hazudott! Te is jól tudod, hogy Daniel nem hagyna el! -  magyarázta törhetetlenül a fiú, miközben mélyen a lány szemeibe fúrta tekintetét.
- Megnéznéd, hogy nincs-e ott a folyosón? - kérte a lány.
Hangjából és szemeiből olyan ártatlanság és félelem sütött, hogy a fiú képtelen lett volna nemet mondani, de nem is akart. Mindent megtenne a lányért, bármit. Némán bólintott, majd felegyenesedett, mert eddig az ágy mellett guggolt és kisétált a szobából.
A folyosó üres volt, egyetlen lélek sem zavarta nyugalmát, minden csendes volt és Will is csak a saját lélegzetvételeit hallotta, ahogy körbejárt egy két a szobát körülvevő folyosót, de csak nem akadt bátyja nyomára. Csalódottan ballagott vissza a szobába, mert tudta, hogy Alexis szomorú lesz. Legszívesebben a karjaiba volna volna a lány törékeny testét és soha többé nem eresztette volna el, de tudta jól, Alexis most kedves vele, de a bátyját szereti, soha nem lesz az övé. Hiába suttogja éjjelenként nevét az éjszakába, hiába őriz vele titkos álmokat, hiába tölti ki az ő képe a gondolatait magányos óráiban, soha nem kaphatja meg azt akire a legjobban vágyik. Alexis soha nem lesz az övé, emlékeztette magát újra, mikor belépett a szobába.
- Megtaláltad? - kérdezte csilingelő, reményekkel teli hangon a lány, aki már az ágy szélén ült, lábait a földre lógatva.
- Sajnos nem - válaszolta a fiú, miközben szíve egy hatalmasat dobbant.
Soha nem lehet a tiéd!
- Bizonyára elvonult valahová, ahol egyedül lehet és lehet nem is tudja még, hogy felébredtél. - próbált pozitívan gondolkodni a fiatal herceg. - Ilyenkor nem tanácsos zaklatni őt, majd ha megnyugszik biztos vagyok benne, hogy azonnal ide fog rohanni hozzád.
Lexi bólintott, majd megpróbált felállni és sikerült is neki, Will egy pillanat alatt mellette termett és óvatosan megragadta a karját. Már nem volt annyira sápadt, mint előtte, de még nem állt stabilan a lábán, ruhája teljesen véres volt és valószínűleg fájdalmai is lehettek.
- Mit művelsz? Pihenned kell - szólt rá a herceg.
- Tudom, de.... - Lexi itt elhallgatott.
- Mi az? Nekem bármit elmondhatsz, mit szeretnél? Csak mondd és megkapod!
- Hát, - kis szünetet tartott. - pisilnem kell. És szeretnék lezuhanyozni és átöltözni - fejezte be, miközben arca rózsás színt vett fel.
- Ó, persze - mondta Will is zavartan, majd félreállt Lexi útjából.
Mikor a lány egy lépésnél majdnem összeesett, Will mellette termett és szorosan magához húzta.Karját a lány dereka köré fonta és a lány karját átfűzte a nyakán, hogy tudjon belé kapaszkodni, majd kikísérte őt a fürdőszobába.

Hát igen, úgy néz ki Lexi (most) túlélte :DDD Ki örül? Ki nem? Úgy tűnik én vagyok az őrangyala :DD Will-Lexi rajongók? Ürültök? Daniel-Lexi tábor, tervezitek már a lázadást ellenem az utóbbi jópár rész miatt? Hihihi :)) Komiknak örülnék, jöhet hideg-meleg :D Ja és mivel kicsit késtem kaptok egy kis infót a kövi részből, Egy aranyos jelentre számíthattok, de azt nem árulom el melyik rajongótábor fog örülni és lesz egy szomorú is, amit sírósra tervezek :))) Cup-cup♥

11 megjegyzés :

  1. Lora!
    Ez is nagyon tetszett, csak úgy mint a többi... amikor Daniel-t bezárták akkor én is az asztalt vertem olyan dühös lettem. :D
    Will olyan kis cukcsi volt Lexivel.. én őt is szeretem.. persze Daniel a favorit, de olyan aranyos, ahogy vigyáz rá, mindig mellette van... na meg a pisilős rész.. azt rendesen megmosolyogtam...
    Az apjukat eddig sem bírtam annyira de a mostani rész után meg végképp nem.. az ő karakterét is nagyon jól írod le, de olyan ellenszenves Lexivel.. meg ahogy a fiával bánik.. de nagyon tetszett, imádtam!♥
    Nagyon várom a kövit! :)
    Szejetlek!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Danaaa ♥
      Jajj nagyon örülök, hogy írtál :D
      Wííí, hmmm szegényke, mostanában nem a Daniel fanoknak kedvezek, de reménykedjetek talán valamikor eljön az idő és fordul a kocka. Jelenleg élvezkedjenek a Will fanok az utána a sok Daniel rész után. Igen Will olyan cukki, eddig nem bírtam őt (pedig én teremtettem), de most imádom őt! Hát az apuci...én már az elejétől kezdve őt utálom a legjobban, hát ő egy hataloméhes zsarnok, aki bármire képes, még lesz egy-két akciója mielőtt kiiktatom :DD Köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm♥
      Sietek, sietek, sietek, sietek♥
      Micu♥
      Cup-cup♥

      Törlés
  2. Loraaaaaaaaaaaaaaaaaa!:D
    Én most úgy szeretlek!!!! ♥♥♥ Na jó, amúgy is szóval, ez most nem volt igaz... :D
    TeamWill!!!! Olyan édes volt, ahogy aggódott, meg ahogy védte Danialt. Ó, imádom!!!!
    Nagyon cuki rész volt:D A pisilős jelenet is nagyon aranyos volt, jót mosolyogtam:)
    Danialt azért sajnáltam, remélem, nem csinál semmi hülyeséget.
    Nagyon tetszett ez a fejezet is! IMÁDTAM, mint mindig*-* :D
    Várom a folytatást nagyon, de nagyon:)
    Puszi ♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szilvííííííí ♥
      Jajjj én is nayon imádlak, cukkcsi vagy♥ Wííí, igen kapjanak most egy kis boldog pillanatokat a Will fanok is :D Igen, a testvéri szeretet :) Hihihi, én is miközben írtam.
      Hát Daniel? nem akarok spoilerezni, de mint írtam a kövi részben lesz egy jó és egy rossz dolog, mondjuk attól függ honnan nézed, lehet valakinek mind2 jó vagy mind2 rossz, szóval majd kiderül :D
      Wíííí nayon nagyon cukki vagy :D áwww♥
      Millió puszi, Cup-cup♥

      Törlés
  3. Juj Lora!!
    Istenem, ez a rész az én kedvencem!! Fantasztikus lett!!! Haha Daniell, muhahaha!! Hát igen én Will párti vagyok! Remélem megtörténik amit mondtál, mert csak az lenne ennél jobb! Én örülök, hogy Lexi életbenmaradt! Will... aww...annyira aranyos, nekem is kell egy ilyen hapsika, de mint tudjuk nem lesz, csak 30 macskám. Ja és magamhoz megyek hozzá, vagy a macskáimhoz :D De Will és Lexi ők a tökéletes pár, az apukát én bírom! Gonosz dög, de én bírom! Hihi, én mindig a gonoszpárti vagyok, na jó azért nem, na de mégis...
    Nos siess!!!
    Szejetlek! Puszó!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rékaaaa, wííí♥
      Nagyon szépen köszönöm :D Igen tudom, és igen azt tervezem még mindig amit mondtam, és az a rossz dolog szóval a jó dolog akkor tudod kivel fog történni :D Igen, hát nem lehetek olyan gonosz, hogy kinyírjam a főszereplőt, aki talán az egyetlen olyan személy aki makacsabb nálam :)
      Igen, be kell szereznünk egyet de gyorsan, főleg, hogy újra szingli vagyok, juppi, az élet gyönyörű :DD
      Nem fogsz te egyedül lakni a macskákkal, majd beköltözök hozzád, amilyen szerencsétlen vagyok :) Cöhh, az biztos, hogy mástól ezt nem fogom hallni, te bírod? Hát igen, és még engem tartanak őrültnek :DD gonosztesókám :DD végülis ő is Will és Lexi párti :))
      Nagyon nagyon sietek♥
      Micu♥
      Cup-cup♥

      Törlés
  4. Neeee!
    Utálom ezt a James! Mit gondol ő magáról? Én egyértelműen Daniel párti vagyok :PP. Imádom ezt a részt!! :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miss Blondeeeee :D
      Jajj nagyon nagyon örülök, hogy írtál:)) Megnyugodhatsz, én is, kezdenem kell vele valamit, de sürgősen. Na, egy újabb TeamDaniel tag :)) Wíííí nagyon nagyon nagyon szépen köszönöm ♥
      Sietek a kövivel
      Cup-cup♥

      Törlés
  5. Wáááá!
    Nagyon jó rész volt!!! Tudtam én, hogy Alexis nem fog meghalni!! Alig várom a kövi részt!!! Siesss!!!!

    VálaszTörlés
  6. Orsiii Wiii
    Nagyon szépen köszönöm.nem, ő egy túlélő nem lehet olyan könnyen végezni vele....sietek puszi

    VálaszTörlés
  7. Orsiii Wiii
    Nagyon szépen köszönöm.nem, ő egy túlélő nem lehet olyan könnyen végezni vele....sietek puszi

    VálaszTörlés